Senkinek a politikai érzelmeit nem kívánom megsérteni, ezért igyekeztem kihúzni mindent, amit csak lehetett, ami a politikai hovatartozásomat mutatná. Ezt teljes mértékben nem lehet megvalósítani. Ha tehát valaki úgy érzi, hogy sértõ, amit írok arról az oldalról, ahova õ tartozik, attól elnézést kérek, de egyben azt is, hogy próbálja meg az érveimet mérlegelni is, ne csak egyszerûen "lehülyézni". Azt mindenképpen el kell fogadni, hogy a Napló a lehetõ legszubjektívebb mûfaj, tehát senki ne kérje számon rajtam az "objektivitást", mert én nem azt írtam le, hogy mi történt az adott hajón, hanem azt, hogy én hogyan éltem át! És az is nyilvánvaló, hogy egy efféle mindennapos tevékenység igen alkalmas arra is, hogy a "gõzt és a túlnyomást" le- illetve kieressze magából az ember. Ebbõl adódóan sok mindent leírtam az évek folyamán, amivel ma nem biztos, hogy egyetértek, de azért nem húztam ezeket ki, mert akkor úgy gondoltam, és akkor azok úgy voltak igazak.
NAPLÓIM
Amikor naplót kezdtem írni 1995 nyár közepe volt. A Presidentre - az elsõ coasterre - utaztam, Hamburgba, amikor "szent fogadalmat" tettem: mától minden nap leírom, amit fontosnak tartok. Ez a naplóm biztosan nem a "legtökéletesebb", de hát egyszer el kell mindnet kezdeni. Ami megmozgatott bennem valamit, az Karinthy Ferenc háromkötetes Naplója volt. Hajón olvastam, és teljesen a hatása alá kerültem. Nemcsak a naplóírás során profitálatam belõle. Karinthy leírja, milyen módszerrel írt, és ez szintén hozzájárult ahhoz, hogy ott, a Pancon-3 hajón megírtam életem elsõ könyvét is. Ám a napló, amit ott írtam, azt nem rendszeresen folytattam, és fõleg nem gépbe írtam, hanem egy füzetbe, ami valahol meg is van... Erõsen gondolkodom azon, hogy beírom a szövegszerkesztõbe. Amikor leértünk Szingapúrba, megvettem az elsõ laptopomat, és ekkor derült ki, hogy a hordozható számítógépet arra találták ki, hogy legyen nekem a hajón... És fõleg az, hogy ha van valmi ketyere, amivel tudok írni, akkor van is kedvem hozzá. A fotón a Pancon-3 a szingapúri hajógyárban, ahol embert (illetve hajót) próbáltak faragni belõle.
A ISARTAL második behajózás: Nocsak, kivel nem kerültem össze! De nem lövöm le a poént, inkább elmondom, hogy a barba egy jókedélyû, jó humorú, közvetlen, barátságos lengyel volt, legalábbis ez volt a látszat, s ez eleinte igaz is volt. Késõbb leváltották, akkor derült ki róla, hogy nem is annyira egyenes jellem. Õt viszont egy nagyon rendes német váltotta. És volt egy kiváló gépészünk, Romek, de aki õt váltotta egy használhatatlan gépmester(?) volt.
RMS ANDROMEDA: A hajóval semmi bajom nem volt, mert kényelmes, a legjobb az összes coaster közül, amin hajóztam, a legénység oké, ráadásul sok-sok új helyre eljutottam, klassz videókat készítettem, de a tulajdonos, Herr Rohden egy smucig... - nyilván ezért milliomos - ráadásul az intelligenciának is meglehetõs híjával van. Soha többet ehhez a céghez!
JOHANNA C elsõ behajózás. Ez egy meglehetõsen érdekes napló, ez az általános vélemény, hiszen nagyon jól kiviláglik, hogyan lehet valakitõl elhidegülni, aki eleinte szimpatikus volt. Ami az igazán rettenetes volt: vissza az idõben, vissza a szocializmusba, vissza az orosz hajózási rendszerhez, ami sokkal, de sokkal idiótább, mint a miénk volt.
M/V JOHANNA C (2): Majdnem öt hónap... ahhoz képest, hogy négyhónapos a szerzõdés, sok. Ahhoz képest, hogy nem is olyan régen még hatot kellett hajón tölteni, nem sok. Ha azt nézem, hogy capt. Lytvynenko milyen parancsnok és ember volt, gyorsan elröppent, egyáltalán nem fárasztott. És annak ellenére, hogy az egyik legjobb parancsnokom volt, a napló mégis érdekes, mert nemcsak a barba hülyesége (lásd az elõzõ behajózást) teheti érdekessé!
M/V JOHANNE (3): Hajóbérlõt váltottunk, és Johanna C-bõl Johanne lett a hajó neve. Az új bérlõvel teljesen más utakat jártunk. Eleinte nagyon döcögött az üzlet, köszönhetõen a gazdasági világválságnak, és ebbõl adódóan nagyon sokszor meggyûlt a bajunk velük, mert minden alkalmat megragadtak, hogy a hajót hibáztassák bármiért is...
Apróságok
Mindössze három hónap voltam a CLAVIGO tisztje 1998 elején, vonaljárat Izrael - Egyiptom - Törökország között, egy igazi cseh úriember parancsnokkal (Karel), de mivel tökéletes ember nincs, hát neki is volt egy pici hibája: rettenetesen be tudott rúgni minden helyzetbõl.
A PADUA: Hat hónap a Földközi-tenger és Észak-Európa között magyarokkal de német felügyelet (parancsnok) alatt. Az egyik legnormálisabb (Maci) és a legidétlenebb német parancsnokot (Lojzi) ezen a hajón fogtam ki.
A LYS CARRIER: Ez egy jó kis buli volt, mert volt idegem a hülyeségeken nevetni... Sajnos az volt bõven. Itt nem tudtam a szerzõdésemet letölteni, mert a német barba Bambas - hogy miért kapta ezt a nevet nem tudom -, hozni akarta a megszokott lengyel tisztjét. Így három hónap után hazajöttem, azzal az ígérettel, hogy nagyon hamar kapok hajót a szerzõdésbõl hátralévõ két hónapra. Az elsõ hajóm, amelyikkel Norvégiába jártunk.
A PRIWALL, második behajózás:: Nos, gyenge két hét után meg is kaptam a következõ hajómat, vissza a Priwallra. Most a chief lánya férjhezment, vagy mi a szösz, nem tudom, csak azt, hogy nem volt kedve a nyarat a hajón tölteni, nekem meg jól jött a szerzõdés.
A ISARTAL, elsõ behajózás:: Hét hónap, mert jól éreztem magam, majdnem európai körülmények között hajóztunk. Két német barba, szembe mindkettõ kedves, de hátulról a kést hátadba döfõ típus az egyik, a másik szavára meg nem lehet igazán adni, mint jóval késõbb kiderült
A LYS CHRIS elsõ behajózás: Ez olyan hajó volt, ahova szívesen jöttem. Sok jót hallottam róla az Isartalon Oltmannstól. Valóban jó utakat járt, Észak Európából a Földökzi-tengerre, ez valami olyan, amit szeretek: a hosszabb utak, amikor nyugi van. A nyugit csak Fabian, a parancsnok zavarta meg, akirõl hamar kiderült, hogy masszív alkoholista.
A LYS CHRIS második behajózás: Már visszajárónak számítottam, pedig õszintén megmondom, nem gondoltam és nem is vágytam rá, hogy visszamenjek erre a hajóra. És megint egy újabb barbával hozott össze a sorsom, nem tudom, hogy a jó, vagy a rossz sorsom?
M/V JOHANNE (4): Azt hiszem, ez a naplóm se érdektelen. A fényképek száma meghaladja a kétszázat, több panorámaképet készítettem. Mindig van valami új. Most például az, hogy két tengerész is haza lett zavarva az elégtelen munkavégzés miatt. Már-már úgy látszott, hogy ez alatt a szerzõdés alatt nem lesz új kikötõ, ahol még nem voltam, és az utolsó úton három is beesett: Hestvika (norvég), Köping (svéd), Kalinyingrád (orosz). Kitaláltam, hogy a képhez címet, szöveget is írok.
Érdekességek
A leghosszabb naplómat a HUMBER fedélzetén 1996 februárjában kezdtem írni, s 1997 március végéig tart... Közben, az egyáltalán nem eseménytelen konstancai javítás alkalmával, a család egy hónapra "összejött" a hajón. Ekkor, július hónapban, kezdett a kisebbik, tizenhárom éves fiam verselni... Késõbb két részre kellett vágnom a naplót, mert a file túl nagy volt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy egyáltalán nem volt unalmas a tizenhárom hónap, de 2006-ban újra egyesítettem. (Ezt a rendszeres látogatók miatt jegyzem csak meg.) Érdekes a Bombayról szóló rész, s az utolsó két és fél hónap - Alexandriában a cukor kirakása - eseményei után egy életre elég volt Alexból. Gyomorfekéllyel mentem haza, és úgy: soha többet nem megyek olyan céghez, amelyikben bármiféle görög érdekeltség van...
PETRA, elsõ behajózás: Elsõ szerzõdésem lengyelekkel francia hajón. Két és fél hónap alatt 4 parancsokot "fogyasztottam"! Volt köztük hülye (Jerome), kis jópofa (Rumcájsz), részeges disznó (Flambeau) és szuper jó fej (Maciej).
CLIPPER CARAIBES: Szintén francia hajó, egy igazi tengerész, és humánus ember, na és francia volt a barba. Volt egy guadelopei kadétunk, aki sokat panaszkodott a sorsára Franciaországban, s mindezt a bõrszíne miatt élte át. Plominból (Horvátország) hajóztam ki, mert átvittek a Petrára parancsnoknak.
PETRA, második behajózás: Ez is jó buli volt, még akkor is, ha csak gyönge két hónapot tartott a barbaság, viszont ígéretet kaptam, hogy legközelebb már állandó parancsnok leszek! Jó volt a lengyelekkel hajózni. Aztán, ahogyan az lenni szokott, az ígéret...
KAMBO: Na, ez egy borzadály, soha ne jöjjön elõ legrosszabb álmaimban se. Most, így utólag visszagondolva, azt hiszem, bevittek az erdõbe az ügynökség részérõl, és zokon vették késõbb, hogy...
PRIWALL, elsõ behajózás: Jó nyolc hónapot vártam erre a hajóra, végül csak három hónapos szerzõdést kaptam, arra az idõre, amíg az elsõtiszt valamilyen tanfolyamot elvégez. Jó volt, csak kicsit húzós, pörögtünk, mint a motolla, 103 nap alatt 39 kikötõben voltunk. Magyar a teljes személyzet, amikor Hóki nincs itt. Hóki a német barba, és becenevét a gonosz Hókuszpók után kapta, enyhe utalás, mennyire szerette a legénység eleinte.
Az oldal frissítve: 2011. augusztus 18.
Itt az internetes blogom. Természetesen Hajóka konyhája a címe, és fõ témája a fõzés, de van egyéb is, ami a blogba való és a blogot bloggá teszi...
Ez a másik blogom. Ennek Tengeri saláta a címe, és mindenfélérõl szól...
Honlapverzió
