Honlapverzió
v11.00
A honlapon található minden anyag szerzői jogvédelem alatt áll. Ezek felhasználása csak a szerző előzetes engedélyével történhet.
© Székely István 1997-2016
Az őstörténetünkről

Programajánló:

AZ ÉN TÖRTÉNELMEM

Esziszkü ben volaj szava,
iszia szava volaj theosz velé
iszia theosz volaj szava

A honfoglaló magyarok vallásáról

Mi az, amit mindenkinek a fejébe jó erősen belevertek, az adott téma kapcsán?

Történelmi tanulmányainkból úgy tudjuk, hogy afféle primitív, együgyű nép voltunk, akiknek mindent a szlávoktól kellett megtanulniuk és szavakat átvenniük, és pogányok voltunk, mindenféle sámánisztikus hiedelemmel bódították magukat és Szent István az, aki megkereszteli az országot...

Az én véleményem: a valóság teljesn más...

Mi alapján mondom?

Az alapján, ami mindenki számára elérhető, csak sose foglalták össze, nem mondják meg, nem mutatják meg, hol találhatod. Pedig nem is kell nagyon keresni...
Egyszerűen nem kapnak teret az efféle adatok, publikációk ott, ahol a közvéleményt alakítják.

Milyen régi a gondolat, hogy a kereszténységet nem Szent István térítése által kaptuk?
Nos, az, hogy a honfoglalók keresztények lehettek nem új keletű gondolat. Nézzük, mit ír Pap Gábor az Angyali korona, szent csillag című tanulmánykötetében:

"Az 1000-es dátummal kapcsolatban van egy másik komoly gond is. Az tudniillik, hogy a magyarság körében korántsem biztos, hogy a Szent István-i térítéssel kezdődött el a kereszténység. Ez megint nagyon régi vitatéma, a reformáció kori egyháztörténet-írásban már komoly formában megfogalmazódott. Debreceni Ember Pál egyháztörténetében külön fejezet szól "a magyarok lelki állapattyáról" a Szent István-i térítés előtt, és ahogy ő is kimutatja, ma is nagyon valószínűnek tűnik, hogy a kereszténységnek nem a római formáját értve ugyan, nem is a Bizáncban hivatalossá vált formáját, de létezett a kereszténység közöttünk."
(Debreceni Ember Pál - Kecskeméti Selymes Péter: A Magyarok lelki állapattya a Szent Apostolok idejétől fogva a' reformatio előtt. A kecskeméti ref. egyház 1. sz. anyakönyvéből. Művészet 1975./6. sz.)."

Honnan is jött népünk, hol is éltek a honfoglalás előtt? Valahol a Fekete-tenger, a Kakukázus környékén. Akkor nézzük, hogy milyen képet fest erről a területről, és az ettől még jóval keletebbre levőről Győrffy György történész. Ezzel csak meg akarom festeni a kor és a terület hangulatát:

"A nesztoriánus keresztények tudvalevőleg egy korai keresztény eretnekség követői. A szekta alapítója, Nesztoriosz konstantinápolyi pátriárka (428-431) tagadta azon hittételt, hogy Mária Isten szülőanyja (Theotokosz), ezért a 431. évi efezusi zsinat tanait eretnekséggé nyilvánította s Nesztorioszt száműzette. Követői Perzsiába és a szomszédos tartományokba menekültek. A perzsa Szászánida birodalom bukása (642) után a nesztoriánusok Szamarkandból kiindulva eredményes térítő munkát végeztek a törökök között. Legnagyobb sikert az ujgurok (akik genetikailag és etnikailag a mi legközelebbi rokonaink! - beszúrás tőlem) közt értek el. Az ujgurok a keleti türk birodalom romjain alapítottak nomád államot, és kezdetben felvették a Perzsiából eredő, keresztény és zoroasztrikus elemeket egyesítő manicheus vallást (itt Győrffy nem mond igazat, mert a manicheizmus nem tartalmazott zoroasztrikus elemeket. Ezt azért vetik, vetették szemükre, hogy a keresztényi mivoltukat megkérdőjelezhessék, erről Kósa Gábornak van egy ragyogó tanulmánya a Világosság c. folyóirat 2001/11-12-ben - beszúrás tőlem), majd 840-ben a kirgizek elől elmenekülve egy részük a Tien-san hegység északi oldalára, más részük Kancsou vidékére telepedett. Az ujgurok új hazájukban részben buddhisták lettek, részben áttértek a nesztoriánus keresztény hitre. A nesztorianizmus azonban nem állt meg itt, hanem elterjedt keletebbre is a nomád népek körében és Kínában, mindenütt, ahol a manicheizmus már előzőleg megvetette a lábát. A török és mongol nyelvű népek közül követői lettek a XI. században a kereitek, öngütök és részben a najmanok. Mind e nomád népek, mind az ujgurok beletartoztak a kitajok alapította Liao-birodalomba. A nyugatra vándorolt kitajok országában, a Karakitaj birodalomban szintén számos régi nesztoriánus központ volt (Szamarkand, Kásgár, Balkh), melyek mellett a nyugatra vándorolt ujgurok lettek képviselői e keresztény ágazatnak. Maguk a karakitajok és Jelü-Tasi nem voltak keresztények, de az általuk alapított birodalomban a kereszténység erősen elterjedt. Kásgárban keresztény püspökség működött, és ebből az időből származnak a legrégibb keresztény feliratok a Csu folyó mellékéről.". Remélem, kiviláglik, hogy a maicheista kereszténység igenis "elérhető volt" a honfoglaló eleink számára.

Ezzel azt akartam illusztrálni, hogy azon a vidéken ismert volt a kereszténység, ha más formában is, mint amit mi most ismerünk.

Nézzünk egy másik történészt, Moravcsik Gyulát, ő hogyan fogalmaz?

Csomor Lajos, aki a Szent Koronát 1983-ban megvizsgáló aranyműves csoport tagja volt idézi Moravcsikot: "A kereszténység a hunoktól egyáltalán nem volt idegen, mint azt Moravcsik Gyula "A honfoglalás előtti magyarság és a kereszténység" című tanulmányában (megjelent: Szent István-emlékkönyv, 1938.) már megírta, a hunokat a IV. században többen is térítettek és kereszteltek. Hieronymus egyházatya (348-420) arról ír, hogy "a hunok tanulják a zsoltárokat". Felvilágosító Szent Gergely 285 körül létrehozta az örmény keresztény államvallást, 331-ben bekövetkezett halála előtt azonban a hunokat is térítette. Unokája, Gregorius pedig 343-ban halt vértanúhalált, miközben a kaukázusi hunok között Senesan masszageta (hun) vezérnél járt. Tudjuk, hogy Kr. u. IV. században hun nyelvre is lefordítottak a Bibliát. A valamikori Szabíria területen, a Fekete-tenger partján fekvő Pytus (ma Pizunda, Abházia) vagy Poti (Pata) városában 325-ben már működött püspökség, és az itteni magyar püspök részt vett a niceai zsinaton!!!
A kaukázusi hun-szabír-magyarok között a kereszténység tehát ismert és elfogadott volt már a IV. században (kiemelés Csomortól). A Közép-Ázsiából 373-ban ide érkező testvéreik pedig a manicheizmussal ismerkedtek meg Transoxiánában, Szamarkand környékén - már a III. századtól kezdve. Arról is szól feljegyzés, hogy 395 táján a Suna torkolatánál tanyázó hunok szinte istenként tisztelték Kis-Szkítiának, illetve a tomi egyháznak a püspökét, Theotimost, aki nyilván sokukat megtérítette (Moravcsik Gyula, i. m. 57-61. o.)."
Hogy ne kelljen keresni, ki volt Moravcsik Gyula, ide másolom az Életrajzi lexikon róla szóló passzusát: "Moravcsik Gyula (Bp., 1892. jan. 29. - Bp., 1972. dec. 10.): klasszika-filológus, bizantinológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1934, r. 1945), Kossuth-díjas (1949)."

A történész források alapján dolgozik. Vannak-e erre nézve írott adatok?

Természetesen vannak:

1., Photius bizánci pátriárka:
Most Papp Gábortól idézek megint, és megint nem az ő gondolatát, hanem csak a kutatásai során talált forrása miatt. Tehát a Rasdi mesél című tanulmányban így ír: "A szót most Fehér Mátyás Jenő, a középkori magyarországi inkvizíció történetének kutatója veszi át. "A kijevi várban már manicheusoknak nevezi a magyar vezető réteget, tehát Álmos családját, Photius bizánci pátriárka. Eretnekséggel foglalkozó >>apologetikus<< iratában seregszemlét tartva a bizánciakkal kapcsolatos népek fölött, 895-ben írja, hogy a >>kijevi törökök manicheista eretnekség hívei<<." ( Fehér 1968., 138. o. - kiemelések tőlem.)
Itt már nevén van nevezve az a vallás, amit magunkkal hoztunk, bár erre, a menicheizmusra, még ne vegyél mérget!

Rácz Lajos történész, aki László Gyula és Győrffy György tanítványa volt, és hasonlóan érdekes történelmi előadást hallottam tőle (bár mentes volt minden szenzációtól, csak egyszerűen a történész szemüvegén keresztül mutatta be a dolgokat). Nos, ő idézi:
2., Kijevi Krónikát
mely szerint:
"A magyarok valának egykoron a mi igaz hitünkön, a görögön, merthogy a mi papjainktól vették fel a keresztséget. De nem lévén a mi papjainknak elég ideje, hogy áttegyék a szent könyveket a mi nyelvünkről az övékre, közelebb lévén a rómaiak, ma is azokkal élnek egységben."
Ez tiszta beszéd, nem? Még akkor is, ha pontatlan a fogalmazás, mert bizáncinak vélik a vallásunkat.

3., Szent Gellért püspök:
Gellért püspök, aki hét éven keresztül Bakonybélben remetéskedett (egyes források szerint Szent István elküldte az udvartól), ez idő alatt megírta a Deliberatio... című majd ezer oldalra rúgó - egyébként dagályos, elkalandozó stílusa miatt - olvashatatlan művét. És ebben visszatérően arról panaszkodik (én úgy fogalmaznék, hogy állandóan fűnyírózott), hogy Magyarországon üldözik azokat, akik a manicheizmust üldözik. Itt tehát le is van írva, és meg is van nevezve a vallásunk, amit honfoglaló eleink magukkal hoztak.
Viszont most jön a lényeg: egy másik helyen, de a Deliberatióban azt írja Gellért püspök, hogy ez a vallás a manicheizmushoz hasonlít, de nem az! (Az adott műnek sokkal hosszabb a címe, az egyszerűség kedvéért emlegetem Deliberatiónak)
Ide sok-sok felkiáltójelet kellene tenni, hiszen ha valaki, akkor Gellért igazán ismerhette a magyarok vallását, míg más, felületes szemlélő könnyen összekeverhette, és hívhatta manicheizmusnak is.

A fenti források egyértelműen elmondják, hogy a honfoglalók keresztények voltak.
Tudod te, hogy ennél jóval kevesebb és hiteltelenebb források alapján milyen történelmeket tudnak kerekíteni? A mi történészeink meg úgy gondolják, hogy ez az ő magánügyük, a buta népnek jó a pogányság, és taníttatják a pogány honfoglalókat...
No comment!

A katolikus internetes lexikon a Pázmány Péter Egyetem honlapján található, és az egyetem diákjai töltik fel az adtabázisát. Azért tartom fontosnak megjegyezni ezt, mert megint hivatkozom, illetve idézek belőle, és éppen a honfoglaló magyarok vallása kapcsán.
"Az ősmagyarok egyistenhívők voltak (->monoteizmus), mint minden sztyepi nép, mely közel él a természethez, Naphoz, Holdhoz, esőhöz, hóhoz, szélhez. A pusztai nagyállattartó lovas népek körében általános az egyistenhit; a belső-ázsiai uralkodó az Isten kegyelméből uralkodott a földön és őt képviselte. A hun király a "menny fia" volt. Az Istennel és a hittel kapcsolatos összes szavunk (esten, lélek, imád, menny, boldog, böjt, vétek, bűn, bocsát, búcsú, hit, teremt, örök stb.) belső-ázsiai török eredetű. Az egyistenhívő nagyállattartó lovas népek a szellemi világ lényeinek személyén keresztül tartottak kapcsolatot a Teremtővel, az "Egy Istennel". Természetes, hogy tisztelték az őselemeket (Napot, Holdat, tüzet, vizet, földet), de e "szellemvilágból" mindig kiemelkedett az Egy Isten (Tengri) alakja. A bizánci Theophülaktosz Szimokáttész (575/590-628/630) szerint: "A turkok (magyarok) tisztelik a tüzet, a levegőt és a vizet, a földet himnuszokkal dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette..." - A ->kereszt jelét láthatjuk a bezdédi tarsolylemezen és a honfoglalás kori sírokban. Igen fontos tény, hogy őseinknek soha nem voltak ->sámánjai, mint pl. a szibériai népeknek, hanem bölcs papjai, ->táltosai, akik rendkívüli tudás birtokában voltak, s akik "a magyarság szellemvilágát a Magyarok Istene alá rendezték" (Harangozó Imre). "A totemizmusban olyan motívumokat ismerünk meg, amelyek gerincei a belső-ázsiai törökség egyistenhitének világába vezetnek" (Gunda Béla). - A kereszténységgel a magyarok már a Kaukázusban megismerkedtek. 530 körül Qarduct, majd Maq örmény püspökök a Meotis menti onogurok között térítettek, 644: egy türk fejedelem egész népével keresztény lett (örmény írók följegyzése szerint). Őseink kereszténységéről Szt. Cirill és Metód legendáiban is olvashatunk. 948: Bulcsú és Tormás, 953: Gyula törzsfő Konstantinápolyban megkeresztelkedett, Ajtony, Géza és (I.) István Bodonyban (Vidinben) vették föl a keresztséget. Ősi belső-ázsiai Babba (‘Szép' istenanya)-kultuszunk belenőtt a ->Mária-tiszteletbe.

Ez bíztató, mert azt mutatja, hogy még nincs teljesen veszve minden!

      websas.hu
Honnan érkeznek a látogatóim? Mérés kezdete: 2007. január 29.
Locations of visitors to this page



Az oldal frissítve: 2009.09.28.
Itt az internetes blogom. Természetesen Hajóka konyhája a címe, és fő témája a főzés, de van egyéb is, ami a blogba való és a blogot bloggá teszi...

Ez a másik blogom. Ennek Tengeri saláta a címe, és mindenféléről szól...

Óra Katolikus és ősmagyar hónapnevek



Egy barátom angol fordítást vállal. Ő fordítja a MATE honlapjának angol nyelvű részét. Itt a szakmai önéletrajza (pardon: CV)
AJÁNLOTT OLDALAK
Székely Szabolcs haikui (a Haiku.hu honlapon)
Olcsó honlapok készítése!
Linkajánló:  Limba.com  Navigare Magazin  Viribus Unitis, az Osztrák-Magyar monarchia hadihajója  Hajó.lap.hu  Mexikóikonyhal.lap.hu

Ha szeretnél te is csatlakozni, kattints az ikonra